DÖMÖTÖR MÁTÉ
egykori JATE ÁJTK HÖK tag, egykori SZTE EHÖK Felügyelõ Bizottság elnök

Hogyan emlékszel vissza arra az idõszakra, amikor elõször kerültél kapcsolatba a Hallgatói Önkormányzattal?

Igen régen volt, azt hiszem 1999 magasságában, kerültem kapcsolatba az ÁJTK Hallgatói Önkormányzattal, mint kari hökös kezdtem a pályafutásomat a HÖK-ön belül.

Mi motivált, abban hogy részt vegyél ebben az érdekképviseleti munkában?

Hogy igazán mi motivált? Én világ életemben egy ilyen közösségért tenni akaró és egy aktív társasági életet és közösségi életet élõ ember voltam, úgyhogy amikor megláttam ezt a lehetõséget, akkor számomra evidens volt, hogyha lehet, akkor oda be kell kerülnöm.

Milyen tisztséged volt, milyen feladatokkal foglalkoztál?

A kari Hallgatói Önkormányzat és a Kari Tanácsnak is a tagja voltam. Ilyen tisztségem így igazából nem volt a kari Hallgatói Önkormányzaton belül. De ezekben, a rendezvényszervezésekben vettem részt meg lényegében abban a munkában, ami szükséges volt a Kari Tanácsi munkához.

Milyen munkamódszerekkel dolgoztatok akkoriban?

Egyértelmû, hogy az egész érdekképviseleti munka a csapatban történik, de a csapaton belül is volt egy csapat, akik kitalálták a követendõ irányt.

Milyen volt az egyetem légköre hogyan emlékszel erre vissza?

Nagyon jó volt. Tényleg ez a 2000-es év ez az építkezés éve volt ugye az integráció az egyetemi hallgatói Önkormányzat. Tehát mindenki ismerkedett a másikkal egy teljesen új légkör volt. Az egyetemi hallgatói Önkormányzat nagyon gyerekcipõben járt még, mind az érdekérvényesítés a nagy egyetemen belül mind infrastrukturálisan, minden hogy. Tehát egy olyan hangulat volt, mint nagyjából a rendszerváltásnál. Ez nem azt jelenti elõtte is volt egyetemi önkormányzat, a JATE, a karainak volt hallgatói érdekérvényesítése, de ugye ez a nagy integrált egész ez egy teljesen új dolog volt.

Milyen volt a Hallgatói Önkormányzat megítélése?

A megítélés az mindig változó volt a volt, amikor a hallgatói Önkormányzatokat nagyon rosszul ítélték meg volt, amikor jól ítélték meg ez mindig attól függött, hogy kik voltak a Hallgatói Önkormányzaton belül és azok mennyire nyújtottak segítõ kezet a hallgatók felé illetõleg hogyan tudták az õ érdekeiket érvényesíteni illetõleg milyen eredményeket mutattak fel. Ez mindig attól függött, hogy mennyire volt nyitott a hallgatói önkormányzat a hallgatók felé.

Milyen kapcsolatban voltatok az egyetemmel illetve az egyetem vezetõivel?

2000-ben vagy 2001-ben lettem EHÖK-ös, tehát én alapvetõen jó viszonyban voltam az EHÖK vezetõkkel is. Túl sok probléma nem volt, jóban voltunk az egyetemi vezetõkkel is. Ez azt hiszem a Jancsák Csabának volt köszönhetõ és az õ hallgatói politikájának. Egyebekben a karokkal is jó kapcsolatot ápolt, nagyjából így emlékszem vissza, tehát bennem nem maradt igazán negatív emlék.

Kikre emlékszel vissza, akikkel együtt dolgoztál?

Jancsák Csaba, Döbör András, Nagy Zoltán, õ a BTK HÖK elnöke volt, aztán a Németh Lénárt, az orvosok közül Antal Márk, de még sorolhatnám, nagyon sok mindenkire emlékszem. Sõt még a mai napig nagyon sokukkal tartom is a kapcsolatot.

Mi az, amit így utólag sikeresnek ítélsz meg a hallgatói mozgalomban?

Én igazából a ’99 utáni idõre tudok vonatkoztatni, mert elõtte nem vettem részt ebben a hallgatói mozgalomban. Nagyon nagy eredmény volt végül is az integráció hogy egy integrált egyetemi önkormányzat volt képesek létrehozni a kari HÖK-ök. Ennek megfelelõen az ugye a szakosított szerveit a bizottságnak a kulturális bizottság stb. stb. Hogy ez eredményesen tudott dolgozni, és hogy a mai napig eredményesen is dolgozik, és folyamatos fejlõdést lehet ugye az egész szervezeten észrevenni. Ugye ez a követelmény, hogy a fenntartható fejlõdés ez meglegyen, az megvan, és ahol most van a hallgatói Önkormányzat, és amilyen potenciálokkal bír ez a Hallgatói Önkormányzat, ez mindenképpen az alapokra vezethetõ vissza és azokra a stabil alapokra, amik végeredményben az integrációval az EHÖK-kel le lettek fektetve.

Volt-e esetleg olyan, amit nagyon szerettetek volna elérni vagy megvalósítani, de nem sikerült?

Amit akartuk azt megcsináltuk tehát az SZFSZ-eknek és az EHÖK elsõ éveinek az ugye 1-2 év az az alapok elhelyezése volt és ezt megtettük. Most hogy kimaradtak dolgok, amiket szerettünk volna, mindig volt olyan, amit lehetett volna jobban csinálni vagy máshogy elmaradt, az mindig volt. De a lényeges dolgokat, azt megtettük, az egész szervezeti felépítést megtette, megalkotta, beindult és mûködött.

Az a hallgatói Önkormányzat, amiben te dolgoztál szerinted mennyiben volt Érdekképviselet, mennyiben Hivatal, illetve mennyiben Szolgáltató szervezet?

A miénk véleményem szerint inkább az érdekképviselet felé tolódott el, tekintettel arra is, hogy a mi feladatunk elsõ körben az volt, hogy felépítsük az egyetemi hallgatói önkormányzatot. A következõ, miután meg voltak a szervei ugye ennek hangot kellett adni tehát ennek mindenféleképpen azt kellett elérni, hogy ennek a szervezetnek ereje legyen hangja, legyen, és érdeket tudjon érvényesíteni, mert ugye az elsõdleges célja. Ez volt az elsõ és az egész alapozás erre épült, hogy ezek meglegyenek. Miután ez mûködik el lehetett gondolkodni, azon hogy akkor foglalkozni szolgáltatásokkal, különféle módozatokban. Maga a szolgáltatás része az a következõ generációknak a feladata lett és most már nagyon jól mûködik, tehát szolgáltatást nyújt. Ez nem azt jelenti, hogy mi nem nyújtottunk volna szolgáltatásokat de, inkább jobban az érdekérvényesítés felé billen a mérleg nyelve, mert meg kellett alkotni a szervezetet. Ez nem volt olyan hivatal jellegû mivel egy építkezésrõl volt szó és semmi nélkül hoztuk létre ezért egy ilyen hirtelen de, mondjuk tudatos munkával felálló szervezet nem is, tud annyira ilyen hivatal rendszerû lenni, bürokratikus, tekintettel, arra hogy új. Hosszabb idõ után egy szervezet bürokratikussá tud válni de, ez inkább az elhivatottság az öröm a várakozáshasonló érzések vették körbe az egész szervezetet, és mindenki örömmel tette, amit tett. Mindenkinek volt saját kis munkája, amiért felelõs volt, amit meg kellett csinálni, de ez nem hivatalszerû volt. Tehát ez egy ilyen önkéntes jelleggel, tudatosan örömmel tettük, amit tenni kellett.

Szerinted mi az üzenete a hallgatói mozgalomnak a mai felsõoktatás ifjúságának?

Igazi üzenete a korábbi idõszakoknak van, szerintem, mint annak, amit mi ott végeztünk. De hogyha valamit mondani kell az, mégis a tudatos érdekérvényesítésre való igény, amit én igazából annyira nem látok a hallgatókon. Abban az idõszakban fõleg az azt megelõzõ idõszakban azért a felsõoktatásban tanuló hallgatók sokkal tudatosabban élték ebbõl az oldalból az érdekérvényesítést vagy a jogaik szempontjából a kis életüket és mindig is hangot, adtak annak, ha valamilyen módon sérülnek az õ jogaik.

Mit gondolsz, mi lehet ennek a változásnak az oka?

Én úgy érzem, hogy a mostani hallgatók már ebbe az új világba születtek bele teljesen mások az õ célkitûzéseik. Mások az õ meglátásaik a világról mások a szokásaik. Én még nagyjából a múlt rendszerben szocializálódtam és pont a rendszerváltás környékén. Így aztán a tudatos érdekérvényesítés és a különbözõ folyamatok állandó követése, amik engem érintenek azok általában a fiatalokra jellemzõek voltak akkor. Például össze, lehet hasonlítani az akkori tandíjtüntetést meg a mostani tandíjtüntetést. Akkor sokkal tudatosabban sokkal érzékenyebben reagáltak a hallgatók sokkal jobban átérezték ennek a hosszabb távú problematikáját. Sokkal szolidárisabbak voltak egymásért, tehát ez most nincs meg, én azt láttam, hogy a ’95-ös tandíjtüntetésen nem csak a ment ki, akinek igazán problémát jelentett, az hogy kifizesse ezt az összeget. Számomra sem volt ez egy nagy összeg tekintettel arra, hogy jó anyagi kondíciókkal voltam otthonról megáldva, tehát ki lehetett fizetni. De mindenféleképpen szót emeltünk az ellen hogy tandíj legyen, mert a szolidaritás az meg volt bennünk és a hallgatótársainkért, ha kellett kimentünk. Ott azért egy hatalmas nagy tömeg vonult fel akkor a Kossuth téren. A különbözõ egyetemi városokban is sokkal többen jöttek ki a diákok és sokkal erõsebbnek tûnt az egész végül is a nagypolitika fele.

Mennyire tudtad hasznosítani az akkor megszerzett tapasztalatokat a késõbbiekben?

Nagyon sokat jelentett, végeredményében, aki bekerül egy ilyen jellegû szervezetbe, az a késõbbiekben is sokkal könnyebben igazodik el az élet zegzugos útjain. Ki milyen szerepet tölt be a mozgalomban ettõl függõen, ugye tudja majd hasznosítani. Nekem ugye a tárgyalástechnikámban, a megjelenésbe, beszédkézségbe tehát rengeteget jelentett, maga szervezetben való gondolkodás is. Nagyon sokat jelentett, én nagyon sokat köszönhetek.

Volt-e esetleg elõnyöd, abból hogy a Hallgatói Önkormányzatban tevékenykedtél?

A kapcsolatok miatt persze, sok elõnyöm származott ebbõl a dologból. Mind emberi elõnyök mind hivatásbeli elõnyökre is gondol az ember.

Most mivel foglalkozol, illetve kötõdsz-e valamiképpen az egyetemhez?

Kötõdök. Jelenleg a pedagógiai karon oktatok állampolgári ismereteket és induló vállalkozások jogi alapjai nevezetû tantárgyat és egy ügyvédi irodában dolgozom itt Szegeden. Annyira nem figyelem a Hallgatói Önkormányzat ténykedését annyi hogy hallok róluk híreket. Fejlõdésükrõl is sokat hallok, látom a lehetõségeiket, látom, hogy miket érnek el, szépen dolgoznak, úgyhogy sok sikert is kívánok.

Az interjút 2007-ben készítette: Pauleczki Andrea