No-picture
Irodalmi est a Turul bajtársi táborozásán

Irodalmi est a Turul bajtársi táborozásán

A Turul Szövetségben egyesült Csaba és Rákóczi Bajtársi Egyesületek magas színvonalú irodalmi est keretében tartották meg dísztáborozásukat a Tisza nagytermében. Az est értékét emelte, hogy részt vett azon Veress Péter, az országos hírű kiváló falukutató író is.

 

Tovább

B%c3%b6lcs%c5%91logo%c3%baj
Minden, amit tudni akarsz ...

Minden, amit tudni akarsz a HÖK-ről, de nem merted megkérdezni

A Bölcső 1997/5. számában megjelent cikke

Tovább

Mefeszarch2
Fábri György - Az OFÉSZ el...

Fábri György - Az OFÉSZ első elnöke

Ez egy több ágú történet volt. Az az ág, amit én közelebbről láttam, azt egy felsőoktatás-politikai ágnak nevezném…

Tovább

No-picture
A Polgári iskolai tanárképző főiskolások egységéről

A Polgári iskolai tanárképző főiskolások egységéről

Sokan, akik az egyetemi és főiskolai ifjúság egységesítésének mostani kísérletét, a KMDSz, a SzEI, a DEI – és legújabban a PEI – a kolozsvári, szegedi, debreceni és pécsi egységszervezetek munkáját bírálgatják azzal a lekicsinylő mondattal akarnak munkánk elébe vágni, hogy az ifjúság nagy tömegei nem akarják az egységet. Azoknak álljon itt dr. Greguss Pál, egyetemünk egyik kiváló professzorának, a Tanáregyesületi Közlöny 1939 márciusi számában az akkori főiskolai egységmozgalomról írt cikkéből néhány idézet.

A Polgári Iskolai Tanárjelöltek Bajtársi Egyesülete

Ez a szép és sokszor óhajtott cím az utóbbi esztendőben ismét főiskolai életünk érdeklődésének középpontjába került. A főiskolai ifjúság az elmúlt tanév végén ismét szervezkedett, hogy egységes táborba tömörüljön. Az ifjúság a tanári kar engedélye alapján és néhány főiskolai tanár jelenlétében a múlt év áprilisában titkos szavazással mintegy 95 százalékban az egységes szervezet mellett nyilatkozott meg. A tanári karból többen, köztük magam is, szívesen láttuk az ifjúságnak ezt a lelkes megmozdulását. (Jelvényük egyelőre a nemzeti színű karszalag volt.) Azonban a láthatatlan kezek, mint mindig, most is kitűnően működtek, mert az egységes egyesület mégsem alakulhatott meg.

Az új iskolai évben azonban az ifjúságban még mindig a régi, nemes láng lobogott. Hiába zárták be úgy a Botond, mint az Integra helyiségeit, hiába jött az októberi hűvös és esős idő, a helyiségekből kizárt gerinces ifjúság sapka nélkül vagy hajadonfővel továbbra is kitartott az egységes polgári iskolai gondolat mellett. Kitartott már csak azért is, mert tudta, hogy a főiskolai Szervezeti Szabályzat 105. § szerint „A főiskolai hallgatók önmaguk készítette, de a vallás- és közoktatásügyi minisztertől jóváhagyott alapszabályok szerint szabadon alakíthatnak közművelődési, jótékonysági vagy egyéb társadalmi célokra egyesületeket.”

Később megnyíltak ugyan a Botond és az Integra helyiségének ajtói, de csak azok számára, akik „megtértek”, ellenben kiutasították a saját intézetükben azokat a polgári iskolai tanárjelölt kollégáikat, akik továbbra is az egységes polgári iskolai gondolat hívei maradtak. Hiába kínáltak azonban egyeseknek ingyen mozi- és színházjegyeket, továbbra is megmaradtak az egységes polgári iskolai gondolat mellett. Az alábbi nyilatkozatot köröztettük: „Alulírottak kijelentjük, hogy a polgári iskolai tanárjelöltek, illetve tanárok egyetemes érdekeit képviselő keresztény, nemzeti alapon álló, kizárólag a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolára kiterjedő bajtársi egyesület megalakulását szükségesnek tartjuk, és megvalósítására törekszünk”. Erre a felhívásra egyetlen egy nap alatt mintegy 190 főiskolai hallgató jelentkezett, tehát jóval több, mint amennyi hallgatója jelenleg is a Botondnak és az Integrának együttvéve van. De nézzük csak, hogyan látja a helyzetet maga az ifjúság? Többször volt alkalmam velük erről a kérdésről beszélni. Felfogásukat talán az alábbiakban foglalhatnám össze.

Mindig tökéletesebb társadalmi életforma felé haladunk. És ez a tökéletesebb társadalmi életforma a jól rendezett, helyesen tagolt társadalom egységét jelenti. A társadalom akkor kap jó és egészséges rendet, ha minden életcél, minden érdekcsoport megfelelő szervezettel bír, és minden szervezet jól megszervezett hatáskört kap. Csakis a közös hivatás, a közös életcél, a sorsközösség az, amely embereket összefűzhet és csak ez lehet az az alap, mely szerint még a társadalom egészséges differenciálódása megengedhető.

Hasonlóan áll ez a főiskolai hallgatók társadalmában is. Főiskolánk hallgatói mindannyian közös életcélt tűztek ki maguknak, érdekeik majd minden pontban találkoznak. Sorsuk a főiskolai évek alatt s majd az életben is közös. Mégis nemcsak hogy szervezetlenek, hanem károsan vannak tagolva. Mi magunk sem hisszük – amint mondták –, hogy valaki szervezettségének vagy egészséges differenciáltságnak tartaná azt a helyzetet, hogy a főiskola ifjúsága Turul–Emericana alapon két csoportra van osztva. Soha a főiskolai ifjúságnak semmi haszna abból nem volt, hogy a Turul vagy az Emericana tagjai voltak. Ez volt az általános vélemény. Az egyesítést egyik egyesület keretében sem lehetett végrehajtani, az évtizedes ellentét miatt. Az elgondolás helyességét és szükségességét mi sem bizonyítja jobban, hogy egy jó hónap leforgása alatt és még egy „átaludt” húsvéti szünet után is, április 25-én a főiskolai hallgatók 95 százaléka a tanári kar ellenőrzése mellett egy új egységes főiskolai egyesület felállítását kérte.

– Mindenekelőtt – hangoztatták – a mi jövendő egységes egyesületünkben a keresztény, magyar szellemű, vas katonai fegyelemmel rendelkező ifjúságot óhajtunk tömöríteni és nevelni. Nem elégszünk meg a gyűlésező, reprezentatív ifjúsággal, mert a magyar nemzetnek és a polgári iskolai tanárságnak dolgozó, önfeláldozó munkás ifjúságra van szüksége. Azt akarjuk, hogy a főiskolán minden hallgató olyan öntudatra tegyen szert, amely büszkén és lelkesen irányítja azt a munkakedvet, amelyet tanári hivatásunk kell hogy belőlünk kiváltson. Azt szeretnők, ha minden tanárjelölt emberi és nemzeti kötelességének tekintené választott élethivatását. Hogy ezt elérjük, mindenekelőtt a Tanáregyesülettel való szorosabb kapcsolatot óhajtjuk megteremteni. Hivatásunkra való méltó előkészülés elsősorban a szaktudásban való minél nagyobb fokú jártasságot kívánja meg, úgyszintén a korszerű szociális,, nemzeti és nemzetvédelmi problémák megismerését is, mert csak az ilyen irányban képzett tanárok lehetnek igazán nemzetnevelők. Ennek érdekében elsősorban a mi professzoraink segítségét szeretnők megnyerni. Szakosztályokat óhajtunk létesíteni, amelyek mind határozott szervezettel, feladat- és ügykörrel rendelkeznek. Az előbb említett cél érdekében szakosztályainkon belül a szemináriumi munkásságot is ki akarjuk szélesíteni.

A főiskolai élet megkönnyítésére szeretnők megszervezni a hallgatók szociális szempontból való nyilvántartását, a Szociális Bizottság felállításával, a segélyezés kiszélesítését, kereseti lehetőségek megszerzését, melynek vezetője és irányítója egy főiskolai tanár lenne, egyik támogatója pedig a Tanáregyesület, amely már eddig is számos jelét adta áldozatos érdeklődésének. A bajtársias érzés elősegítésére, a főiskolai élet megszépítésére, szervezett társas életet is akarunk élni. Ezekkel a kívánságokkal kapcsolatosan a hallgatóság néhány példára is hivatkozott, amelyek élénken megvilágítják, mit is jelent egy szervezett egységes egyesület. Hivatkoztak a soproni szabadcsapatos műegyetemi hallgatók Ifjúsági Körére, valamint a budapesti műegyetemi hallgatók Hungária Bajtársi Szövetségére is. Glattfelder csanádi püspök úr mondotta a napokban: „Nincs sem jog, sem ok, hogy ennek az országnak népi egységét megbontsák”. Ugyanezt vallom én is a főiskolai ifjúsággal kapcsolatban.

 

Tovább

No-picture
Egyesületközi értekezlet a...

Egyesületközi értekezlet az erotika ellen

A Turul Szövetség sajtóosztálya közli: A Turul Szövetség szegedi kerületeinek vezérsége mozgalmat indított az erotika ellen, amely elkezdve az irodalomtól, egészen a divatig, mindenre ráüti a bélyegét. Szükségesnek tartja a Turul Szövetség, hogy az éppen most felnövekvő generáció érdekében felemelje a szavát és az összes társadalmi egyesület bevonásával ezt a mozgalmat oly hathatóssá tegye, hogy az egyesületközi értekezlet határozatainak súlya legyen az egész szegedi társadalomban. 

Tovább

No-picture
Szonda Tamás Egykori HÖOK...

Szonda Tamás Egykori HÖOK Elnökségi tag (2000-2002)

"Közös erővel nemcsak reagálni lehet a történésekre, hanem formálni lehet azokat, és aktív részese lehet mindenki egy újszerű fejlődésnek. Hálózati együttműködés nélkül korlátozottak a lehetőségek, a sikerek lehetősége, a projektek volumene."

Tovább

Szegedinapl%c3%b3cover1
Új igazolási rend az egyetemen

Új igazolási rend az egyetemen

A személyazonosságot az egyetemi hatóság diákigazolványa igazolja – Egyforma jog és kötelesség minden egyetemi hallgató számára

Mikor a forradalmak után megalakultak az egyetemi diákszövetségek és egyesületek, az egyetemi hallgatóság legnagyobb része tagja lett ezeknek az egyesületeknek és szövetségeknek. Minden ilyen alakulat belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályokkal működik, s tagjai részére igazolványokat állít ki, amely igazolványok mindezideig elegendők voltak az egyetemi hatóságok előtt is a személyazonosság igazolására. Aki pedig nem volt tagja egy bajtársi egyesületnek sem, az az egyetemi questurában válthatott magának ún. diákigazolványt, amely hasonló volt az előbbi igazolványokhoz. Ebben az igazolványban az egyetem questora igazolja, hogy a fényképes igazolvány tulajdonosa beiratkozott hallgatója az egyetemnek.

Tovább

A szegedi egyetemi ifjúság márciusi ünnepe

A szegedi egyetemi ifjúság is megünnepelte március 15-ét. Csendes és komoly volt ez az ünnepség, a súlyos időkhöz illően, valahogy a családias bensőség hangulatát érezték a résztvevők, azonban az elhangzott beszéd és néhány szavalat annál határozottabb hangú tolmácsolása volt a mai fiatalok vitatható, részleteiben esetleg korrigálható, de lényegében meg nem cáfolható felfogásának. 

A SzEI Otthon

Néha becsukjuk a szemünket, és hirtelen fürkészőn szalad bele a fantáziánk tekintete az idő távlatába. Előre, hátra. Néha térben, néha tértelenül jelenik meg előttünk az eljövő vagy elszaladt világ. Néha maga a tér […]

A SzEI Leánycsoportja

A SzEI lánycsoportja összejövetelein tavaly is, meg ebben az évben is a lányoknak szabadidejükben „a magyar családi élet és munka értékeit, kérdéseit és tennivalóit tárta föl”. Az idén még szorosabban véve a magyar egyetemi hallgatónő és a magyar női hivatás kapcsolatával foglalkozott. 

Rektori átirat a SzEI-be történő belépésről

Az Egyetem tanárainak és tudományos segédtanszemélyzet tagjainak a SzEI-be történő belépése tárgyában rektori átirat. Értesítés a kari tagoknak 1943. XII. 30. szétküldetett.

 

Az Emericana tevékenysége

A szegedi egyetemen 18 éve végez vallásos nevelő munkát az Emericana Egyetemi Hivatáskúriája. Volt történetében olyan időszak, amikor az ifjúság százával sorakozott fel a Szent Imrés zászlók mögött, később azonban zavaros elméletek és közös ideológiák hangzatos, de nehezen megvalósítható jelszavakkal igyekeztek az ifjúságot eltéríteni a katolikus felfogástól és az Anyaszentegyháztól. 

Egyetemi és főiskolás munkaszolgálatosok megszervezése

Az egyetemi és főiskolai önkéntes munkaszolgálatosok főparancsnokságának megbízásából dr. Ladomérszky Béla görög katolikus plébános és Szalay László bölcsészhallgató, volt munkaszolgálatosok megkezdték az önkéntes munkaszolgálatra alkalmas ifjúság megszervezését. 

Kapunyitás az egyetemeken és a főiskolákon

1975. szeptember 4-én megjelent cikke

Tízezer fiatal Szegedre tart

1975. június 5-én megjelent cikke

Tanárképző Főiskola

A Délmagyarország 1975. február 4-én megjelent cikke

Ifjúsági klubvezetők fóruma

A Délmagyarország 1975. december 18-án megjelent cikke

A JATE ifjúsági parlamentje

A Délmagyarország 1974. május 25-én megjelent cikke

Az egyetemi hallgatók családi pótlékáról

A Délmagyarország 1974. június 18-án megjelent cikke

Török József: Az ifjúsági klubmozgalom társadalomtörténeti vázlata

Mindaz, amit ma több-kevesebb egyetértéssel ifjúsági klubmozgalomnak nevezünk, 25-30
éves múltra tekint vissza; akkor is, ha a klubformának komoly művelődéstörténeti előzményei
voltak. E szűk három évtized alatt változatos utat bejárván, a legkülönfélébb vélemények,
politikai és szakmai megfontolások kereszttüzében ért el mai, válságos állapotába.

MÉSZÁROS NÓRA Az 1968-as és 2005-ös párizsi diák-lázadások rövid története

Az éves diákzavargások már-már megszokottak Párizs utcáin, ugyanis itt egyfajta szokássá vált, hogy a végzős diákok az érettségi és egyetemi vizsgák, szigorlatok letétele után kivonulnak az utcára ünnepelni, randalírozni. Viszont az 1968-as és 2005-ös év ilyen szempontból más volt, mint a többi. Nem csak egyszerű „utcára vonulás”-ról volt szó, a diákok a jogaikért, követeléseik megvalósításáért küzdöttek.

Kuntár Ágnes – Rózsás Péter – Szabó Tibor – Várnagy József: Felsőoktatási törvény – megújulás!? (1994)

“A tervezett hallgatói létszámemelés egyik új, és sokak által meghatározónak tekintett eleme – a tandíj – bevezetése várhatóan a kívánttal épp ellenkező hatást fog elérni.”

Kucsera Tamás Gergely: A mozgalom és a szakpolitikai professzió

Egyetemi integráció és a hallgatói képviselet(ek)

Thoma László: Tiltakozó fiatalok

A nyolcvanas évek elején világszerte egyre többször került az érdeklődés középpontjába az ifjúság…

Vass László: Mit is akar az ifjúság?

Aki egy kicsit is tájékozott az ifjúság mai közéletében, nyilvánvalóan nem adhat sommás választ a fenti kérdésre…


Albumok


Videók