Szegedinapl%c3%b3cover1
„A mai ember úttalanságában önmaga rabjának látja magát” Sándor István főiskolai tanár előadása az egyéniség csődjéről

„A mai ember úttalanságában önmaga rabjának látja magát” Sándor István főiskolai tanár előadása az egyéniség csődjéről

Sándor István dr. főiskolai tanár az Emericana katolikus szabadegyetemén kedden este érdekes előadást tartott nagy hallgatóság előtt a tanárképző főiskola dísztermében. Előadásának címe „Az egyéniség csődje” volt, mely első része a „Társadalmi válság regényeinkben” című előadássorozatának.

Bevezetőjében ismertette az újabb irodalomtudomány álláspontját, amely nem pusztán formai mozzanatok összességét látja a művekben, hanem vallomást egy-egy kor emberéről, problémáiról, életérzéséről, gondolkodásáról. Modern regényirodalmunk tanulsága szerint soha olyan ellentétes, paradox vonásokból nem volt összetéve egy-egy korszak emberarca, mint a miénk, a társadalom mai válsága végeredményben éppen a kornak ebből a belső zűrzavarából ered, amelyet egy túlhajtott individualizmus szabadított a világra. Regényhőseink hat típusa, akiknek részletes természetrajzát adja az előadó s kialakulásuk történelmi útját is megrajzolja: a nagystílű ember, a kereső, a csavargó, a fenegyerek, az elveszett ember és a kisember. Ezen a vonalon érkezünk el az alázatos ember igen halvány körvonalakkal jelentkező típusához, akinek feltűnése az adott viszonyok között lázadás. 

Tovább

Szegedinapl%c3%b3cover1
A Turul Szövetség Szegedi ...

A Turul Szövetség Szegedi Kerületi Vezérségének cikksorozata

A legnagyobb magyar ifjúsági szervezet, a Turul Szövetség ellen hosszú éveken keresztül az volt a vád, hogy semmi komoly munkával nem foglalkozik, és kiöregedett ifjúsági vezérei csak haszontalan tüntetésekre használják fel az ifjúság lobbanó szenvedélyeit. Ez a vád sohasem volt igaz, mert a szövetség mindig foglalkozott nagyon komoly ifjúsági és nemzeti problémákkal, de eddig a légkör nem volt alkalmas arra, hogy ezekkel a problémákkal a nagy nyilvánosság elé kijöjjön. Ma azonban már a magyar közélet előzetes nevelőmunka következtében elő van készülve, hogy ezeket a problémákat kellően értékelje.

Tovább

Szegedinapl%c3%b3cover1
Egyetemi Luther Szövetség ...

Egyetemi Luther Szövetség közgyűlése

A Szegedi Egyetemi Luther Szövetség május 20-án, pünkösd vasárnapján a szegedi ev. egyház belmissziós termében (Osztrovszky utca 5.) délelőtt 11 órakor tartja évi rendes beszámoló és tisztújító közgyűlését, melyre az ifjúság munkája iránt érdeklődőket meghívja az elnökség.

 

 

 

Tovább

Community%20group
Stumpf István: Politikum, alternativitás – önszervező közösségek

Stumpf István: Politikum, alternativitás – önszervező közösségek

A jövő szempontjából meghatározó jelentőségűnek tartom, hogy a magyar társadalom életében milyen politikai – szerveződési – formák alakulnak ki…

Tovább

No-picture
Meghívó a Szegdi Egyetemi ...

Meghívó a Szegdi Egyetemi Ifjúság 1941. március hó 15-én du. az Aulában tartandó zártkörű nemzeti ünnepségére és a SZEI otthonának ünnepélyes megnyitására.

Méltóságos Dékán úr!

Van szerencsém tisztelettel értesíteni méltóságodat, hogy a Szegedi Egyetemi Ifjúság a márciusi napok emlékezetére 1941. március hó 15-én du. 4 órakor az aulában nemzeti ünnepséget rendez. Közvetlenül az ünnepség után a SzEI otthonának ünnepélyes megnyitása. Az egyetemi ifjúság nevében úgy a nemzeti, mint a megnyitási ünnepségre Méltóságodat és bölcs vezetése alatt álló kar tagjait ezennel meghívom.

Tovább

No-picture
A marxizmus. Somogyi Józse...

A marxizmus. Somogyi József második előadása a Schola Emericanában

Somogyi József főiskolai tanár, a Schola Emericanában szerdán este előadást tartott a marxizmusról. Többek között ezeket mondta: Társadalmi életek, melyek a társadalmi bajok orvoslásának egyedüli módját a magántulajdon, főleg a termelő javak szocializálásában látták, a francia forradalom óta nagyobb számban keletkeztek. Ilyen volt a marxizmus, amely idővel és országok szerint különféle átalakuláson ment keresztül. Lenin, kit a németek a világháború alatt Oroszországba csempésztek, kialakította ott a bolsevizmust, mely most a németeknek, de az egész művelt világnak legnagyobb veszedelme. Máshol viszont, főleg a nyugati országokban sokat enyhült, és a polgári pártokkal együttműködve alkotmányos úton, békés fejlődéssel iparkodik a munkásság helyzetén javítani. Ez utóbbi irányzat törekvései sok tekintetben közel állnak a keresztény erkölcs alapján javasolt szociális reformokhoz. Azonban egy lényeges pontban, az ember végcélját illető felfogásában és vallási világnézetében ez a mérsékeltebb szocializmus sem egyeztethető össze a kereszténységgel. 

Tovább

800px-hungary_pecs_2005_june_076university-500x375
Gerencsér József, egykori PTE EHÖK általános alelnök (2005-2009)

Gerencsér József, egykori PTE EHÖK általános alelnök (2005-2009)

“Azt gondolom, hogy akit egyszer már belső késztetés erre az útra vitt, az nem engedheti meg magának, hogy a későbbiek során közömbös legyen.”

Tovább

A szegedi egyetemi ifjúság márciusi ünnepe

A szegedi egyetemi ifjúság is megünnepelte március 15-ét. Csendes és komoly volt ez az ünnepség, a súlyos időkhöz illően, valahogy a családias bensőség hangulatát érezték a résztvevők, azonban az elhangzott beszéd és néhány szavalat annál határozottabb hangú tolmácsolása volt a mai fiatalok vitatható, részleteiben esetleg korrigálható, de lényegében meg nem cáfolható felfogásának. 

A SzEI Otthon

Néha becsukjuk a szemünket, és hirtelen fürkészőn szalad bele a fantáziánk tekintete az idő távlatába. Előre, hátra. Néha térben, néha tértelenül jelenik meg előttünk az eljövő vagy elszaladt világ. Néha maga a tér […]

A SzEI Leánycsoportja

A SzEI lánycsoportja összejövetelein tavaly is, meg ebben az évben is a lányoknak szabadidejükben „a magyar családi élet és munka értékeit, kérdéseit és tennivalóit tárta föl”. Az idén még szorosabban véve a magyar egyetemi hallgatónő és a magyar női hivatás kapcsolatával foglalkozott. 

Rektori átirat a SzEI-be történő belépésről

Az Egyetem tanárainak és tudományos segédtanszemélyzet tagjainak a SzEI-be történő belépése tárgyában rektori átirat. Értesítés a kari tagoknak 1943. XII. 30. szétküldetett.

 

Az Emericana tevékenysége

A szegedi egyetemen 18 éve végez vallásos nevelő munkát az Emericana Egyetemi Hivatáskúriája. Volt történetében olyan időszak, amikor az ifjúság százával sorakozott fel a Szent Imrés zászlók mögött, később azonban zavaros elméletek és közös ideológiák hangzatos, de nehezen megvalósítható jelszavakkal igyekeztek az ifjúságot eltéríteni a katolikus felfogástól és az Anyaszentegyháztól. 

Egyetemi és főiskolás munkaszolgálatosok megszervezése

Az egyetemi és főiskolai önkéntes munkaszolgálatosok főparancsnokságának megbízásából dr. Ladomérszky Béla görög katolikus plébános és Szalay László bölcsészhallgató, volt munkaszolgálatosok megkezdték az önkéntes munkaszolgálatra alkalmas ifjúság megszervezését. 

Kapunyitás az egyetemeken és a főiskolákon

1975. szeptember 4-én megjelent cikke

Tízezer fiatal Szegedre tart

1975. június 5-én megjelent cikke

Tanárképző Főiskola

A Délmagyarország 1975. február 4-én megjelent cikke

Ifjúsági klubvezetők fóruma

A Délmagyarország 1975. december 18-án megjelent cikke

A JATE ifjúsági parlamentje

A Délmagyarország 1974. május 25-én megjelent cikke

Az egyetemi hallgatók családi pótlékáról

A Délmagyarország 1974. június 18-án megjelent cikke

Török József: Az ifjúsági klubmozgalom társadalomtörténeti vázlata

Mindaz, amit ma több-kevesebb egyetértéssel ifjúsági klubmozgalomnak nevezünk, 25-30
éves múltra tekint vissza; akkor is, ha a klubformának komoly művelődéstörténeti előzményei
voltak. E szűk három évtized alatt változatos utat bejárván, a legkülönfélébb vélemények,
politikai és szakmai megfontolások kereszttüzében ért el mai, válságos állapotába.

MÉSZÁROS NÓRA Az 1968-as és 2005-ös párizsi diák-lázadások rövid története

Az éves diákzavargások már-már megszokottak Párizs utcáin, ugyanis itt egyfajta szokássá vált, hogy a végzős diákok az érettségi és egyetemi vizsgák, szigorlatok letétele után kivonulnak az utcára ünnepelni, randalírozni. Viszont az 1968-as és 2005-ös év ilyen szempontból más volt, mint a többi. Nem csak egyszerű „utcára vonulás”-ról volt szó, a diákok a jogaikért, követeléseik megvalósításáért küzdöttek.

Kuntár Ágnes – Rózsás Péter – Szabó Tibor – Várnagy József: Felsőoktatási törvény – megújulás!? (1994)

“A tervezett hallgatói létszámemelés egyik új, és sokak által meghatározónak tekintett eleme – a tandíj – bevezetése várhatóan a kívánttal épp ellenkező hatást fog elérni.”

Kucsera Tamás Gergely: A mozgalom és a szakpolitikai professzió

Egyetemi integráció és a hallgatói képviselet(ek)

Thoma László: Tiltakozó fiatalok

A nyolcvanas évek elején világszerte egyre többször került az érdeklődés középpontjába az ifjúság…

Vass László: Mit is akar az ifjúság?

Aki egy kicsit is tájékozott az ifjúság mai közéletében, nyilvánvalóan nem adhat sommás választ a fenti kérdésre…


Albumok


Videók